Ósimdikter dúnıesi
İ nusqa
1. Mıkroskopty oılap tapqan ǵalymdar:
A) R. Gýk V) A. Levengýk S) Iansender D) Shleıden
2. Eń kúrdeli ulǵaıtqysh qural:
A) mıkroskop V) tutqaly qol áınek S) ulǵaıtqysh qol áınek
3. Mıkroskoptyń 2 lınzasy bar bóliginiń ataýy:
A) aına V) okýlár S) obektıv D) buranda
4. Jasýshanyń tyǵyz, syrtynda 2 qabat qabyqshasy bar bólimi:
A) sıtoplazma V) ıadro S) jasýsha membranasy D) vakýol
5. Tek ósimdik jasýshasyna tán deneshik
A) sıtoplazma V) ıadro S) plasıd D) vakýol
6. Jasýshalary udaıy bólinetin ulpa:
A) túzýshi V) jabyn S) tirek D) bólip shyǵarýshy
7. Ósimdiktiń jer asty múshesi:
A) sabaq V) japyraq S) gúl D) tamyr
8. Tamyrdyń tamyr bólimine kirmeıtin jeri:
A) tamyr oımaqshasy V) sorý S) ósý D) ótkizý
9. Sabaqtyń ishki qurylysynda qabyqtan keıin ornalasatyn qabat:
A) qabyq V) ózek S) súrek D) kambı
10. Sabaqta sý men mıneraldy zattar qozǵalatyn qabat:
A) qabyq V) ózek S) súrek D) kambı
11. Kún energıasynyń qatysýymen bolatyn qubylys:
A) sýdyń býlanýy V) fotosıntez S) ósý D) tynys alý
12. Jynys músheleri bar, butaqtanbaıtyn túri ózgergen, qysqarǵan órken:
A) sabaq V) gúl S) jemis D) tuqym
13. Gúl bólimderiniń syrtyn qaptap turady:
A) atalyq V) analyq S) kúlte D) tostaǵansha
14. Analyqtyń tozańdy qabyldaıtyn bóligi:
A) aýzy V) moıny S) jatyny
15. Kúrdeli masaq gúlshoǵyry bar ósimdik:
A) kúnbaǵys V) bıdaı S) alma D) shıe
16. Atalyq jáne analyq jynys jasýshalarynyń qosylýy:
A) tozańdaný V) fotosıntez S) uryqtaný D) jemis túzý
17. Júzim jemisiniń ataýy:
A) dánek V) qaýashaq S) jıdek D) súıekti jemis
18. Qos jarnaqty tuqymda uryqtyń qorek zattary jınalatyn oryn:
A) tuqym jarnaq V) endosperm S) qaýyzy D) uryǵy
19. Tuqymnyń alǵashqy tamyrsha, sabaqsha men búrshiksheden turatyn bóligi:
A) qaýyzy V) tuqym jarnaǵy S) uryq D) endosperm
20. Atalyqtyń jińishkergen bóligi:
A) tozańqap V) jipshe S) aýzy D) moıny
Ósimdikter dúnıesi
İİ nusqa
1. Jasýshany ashqan ǵalym:
A) R. Gýk V) A. Levengýk S) Iansender D) T. Shleıden
2. Óńdi quraıtyn ulpa:
A) túzýshi V) jabyn S) tirek D) bólip shyǵarýshy
3. Ósimdik «qańqasyn» quraıtyn ulpa:
A) túzýshi V) jabyn S) tirek D) bólip shyǵarýshy
4. Mıkroskoptyń birneshe lınzasy bar bóligi:
A) aına V) okýlár S) obektıv D) buranda
5. Jasýshanyń jelim tárizdi sozylmaly qoımaljyń suıyqtyǵy:
A) sıtoplazma V) ıadro S) jasýsha membranasy D) vakýol
6. Tamyrdyń túkter ornalasqan bólimi:
A) tamyr oımaqshasy V) sorý S) ósý D) ótkizý
7. Tamyrdyń jas jasýshalary bólinbeıtin bólimi:
A) tamyr oımaqshasy V) sorý S) ósý D) ótkizý
8. Jasýsha qabyqshasyn túzýge qajetti element:
A) kalı V) azot S) fosfor D) kálsı
9. Órkenniń ortalyq tirek bólimi:
A) qabyq V) ózek S) súrek D) kambı
10. Sabaqta organıkalyq zattar qozǵalatyn qabat:
A) qabyq V) ózek S) súrek D) kambı
11. Jaı japyraqtyń taqta sany:
A) 1 V) 2 S) 3 D) 4
12. Jipshe men tozańqaptan turady:
A) atalyq V) analyq S) kúlte D) tostaǵansha
13. Atalyq gúlder men analyq gúlder bir ósimdikte bolsa:
A) eki úıli V) bir úıli S) durysgúl D) burysgúl
14. Jaı shatyrly ósimdik:
A) kúnbaǵys V) bıdaı S) alma D) shıe
15. Qosarly uryqtanýdy ashqan ǵalym:
A) Tımırázev V) Navashın S) Iansen D) Gýk
16. Burshaq jemisiniń toby:
A) shyryndy V) qurǵaq
17. Dánek qaı ósimdikte bolady?
A) kúnbaǵys V) bıdaı S) alma D) shıe
18. Analyqtyń eń jýan bóligi:
A) aýzy V) moıny S) jatyny
19. Jazyqtyǵynda birden artyq syzyq júrgizýge bolmaıtyn gúl:
A) burysgúl V) durysgúl
20. Júgeriniń analyq gúli qandaı gúlshoǵyrǵa jatady:
A) jaı shashaq V) kúrdeli shashaq S) sobyq D) masaq
Ósimdikter dúnıesi. test 6 synyp júkteý
Ósimdikter dúnıesi. test 6 synyp
Ósimdikter dúnıesiİ nusqa
infohub.kz redaksıasy · 2024 j. 5 naýryz633 qaralym
#6 synyp#ósimdikter dúnıesi#bıologıadan test jumysy
Usynylady
Saıgak popýlásıasy rekordtyq deńgeıge jetti: bıolog basty qaýipterdi atady
Qazaqstanda kıik sany mıllıondap ósip, biraq bul jaǵdaı jańa qaýipter týdyrýy múmkin. Bıolog Qajym Jumalıev bul máseleniń sebepteri men saldary týraly aıtty.
infohub.kz редакциясы·2026 j. 8 maýsym
Mańǵystaýdaǵy Ústirt qoryǵynda Altynqyz esimdi barys qaıta kórindi
Sırek kezdesetin barys Altynqyz bıyl naýryz jáne mamyr aılarynda fototuzaqqa túsip, zertteýshilerdi qýantty. Ol 450 shaqyrymnan astam qashyqtyqty júrip ótken.
infohub.kz редакциясы·2026 j. 7 maýsym
Kofe ishekterge qalaı áser etedi: ǵalymdardyń jańartylǵan zertteýi
Irlandıalyq ǵalymdar kofe ishýdiń adam aǵzasyna, ásirese ishek mıkroflorasyna áserin zerttedi. Nátıjeler qyzyqty boldy.
infohub.kz редакциясы·2026 j. 6 maýsym
← ArtqaDerekköz: bilimdiler.kz

