- 05 naý. 2024 04:19
- 186
Qaı maman da tapsa ómirden turaǵyn, Báriniń de Ustazy - Siz, Muǵalim!
Qaı maman da tapsa ómirden turaǵyn,
Báriniń de Ustazy - Siz, Muǵalim!
Muǵalimder
Muǵalimder - ustaz atty ańsar án,
Jandar solar bilim úshin jar salǵan,
Jandar solar qyrkúıeginde kósh túzep,
Tól meıramyn qýanyshpen qarsy alǵan!
Muǵalimder, tálim, tanym sózderi,
Sol arqyly keleshekti kózdedi.
Mamandyǵy mártebeli bolsa da,
Kishiktikpen ómir súrgen ózderi.
Muǵalimder - shákirttegi otty arman,
Sonysymen keýdelerde jattalǵan.
Úzdikterin uly jolǵa shyǵaryp,
Al ózderi qarapaıym bop qalǵan.
Muǵalimder bilimge asqaq kenelgen,
Shákirt keýde sol arqyly elengen.
Bı bılese, án salsa olar - ónerpaz,
Tulaboıyn kende etpegen ónerden.
Muǵalimder eńbekpen kún ótkergen,
Syrlas jany kúzi, qysy, kóktemmen.
Myna ómirde Arý deýge laıyq -
Kópshiligi názik jandar bop kelgen.
Muǵalimder daq túsirmes senimge,
Ustaz bolyp qalar máńgi kóńilde.
Jandar olar shákirti ozyq bolsyn dep,
Óz tirligin umytatyn ómirde.
Muǵalimder, jas shybyqqa sengen shyn,
Solar úshin myna ómirge kelgensiń.
Sondyqtan da jańa ǵasyr, Otannyń
Tiregi de, tilegi de - sendersiń!
Keshegi ustaz - osy, izetpen sálem ber
(Zeınetker ustazdarǵa arnaý)
Ǵasyry jas, zamany asqaq órender,
Ár sat saıyn jańalyqqa eleńder.
Áje kórseń, nemere bar janynda,
Keshegi ustaz - osy, izetpen sálem ber.
Arman jolmen bolashaqqa qadam bas,
Sonda qoǵam saǵan da min taǵa almas.
Keshegi ustaz - salıqaly qart kórseń,
Buryla ket, iltıpatpen amandas.
Bolashaqqa artyp barlyq senimin,
Olar tekke ótkergen joq ómirin.
Mektebimen birge jyldar jasasyp,
Qurmetin kórgen talaı eliniń.
Jandar emes bosqa ýaqyt ótkergen,
Bar ómiri bala, shákirt dep kelgen.
Olar keshe jasaı alǵan ulylyq,
Bilim berip qara taqta, aq bormen.
Olar seniń atańdy da oqytqan,
Olar seniń anańdy da oqytqan.
Qaraılasań solar júrgen ótkenge,
Tálim alǵan aǵań-daǵy, ápkeń de.
Solar aıtar, jas kóńiliń senbese,
Saǵan da ustaz - osy jandar, endeshe.
Olar da asqaq bilim jolyn án qylǵan,
Tálim alǵan talaı-talaı baldyrǵan.
Jandar olar maǵynaly ómirin
Mektebinde shejire etip qaldyrǵan.
Birge jasap ómir-jolda mekteppen,
Ótken talaı synaqtardan, ótpekten.
Búgin, mine, shákirtteri olardyń
Ózderi ata, ózderi áje bop ketken.
Bolashaqqa ótkenińmen qadam bas,
Kórinse de óz zamanyń saǵan jas.
Keshegi ustaz - osy, izetpen sálem ber,
Keshegi ustaz - osy, urpaq, amandas.
Muǵalimder kúni búgin
Muǵalimder kúni búgin, kúni ustazdyń shattanǵan,
Shákirtine dem bergizgen, jetkizedi dep baqqa arman.
Ustazdardyń kúni búgin, bar tilegi ómirde
Sol shákirttiń órge júzgen eńbegimen aqtalǵan.
Muǵalimder kúni búgin, shattyq kúıge kenelgen,
Ustaz júrek syrlas ár kez bilim atty ónermen.
Olar shákirt keýdelerge sol bilimnen nár quıyp,
Ómir jolda izgilikti eńbegimen elengen.
Toılanatyn ár jyl saıyn, qazan aıy týǵanda,
Ustazdardyń meıramy osy, toly án men jyrlarǵa.
Tórdegi oryn Sizge, Ustaz, tór Sizdiki, Muǵalim!
Barlyq jan da sony qalar, ustaz kóńil turǵanda.
Muǵalimder kúni búgin, kóńilge bar syılary,
Shákirtteri olarǵa gúl, án de, jyr da syılady.
Tek ustazdyń merekesi emes búgin, shynynda,
Sol Ustazdan tálim kórgen barlyq jannyń meıramy!
Avtory:
Ǵabıden QOJAHMET,
Qyzylorda qalasy
Báriniń de Ustazy - Siz, Muǵalim!
Muǵalimder
Muǵalimder - ustaz atty ańsar án,
Jandar solar bilim úshin jar salǵan,
Jandar solar qyrkúıeginde kósh túzep,
Tól meıramyn qýanyshpen qarsy alǵan!
Muǵalimder, tálim, tanym sózderi,
Sol arqyly keleshekti kózdedi.
Mamandyǵy mártebeli bolsa da,
Kishiktikpen ómir súrgen ózderi.
Muǵalimder - shákirttegi otty arman,
Sonysymen keýdelerde jattalǵan.
Úzdikterin uly jolǵa shyǵaryp,
Al ózderi qarapaıym bop qalǵan.
Muǵalimder bilimge asqaq kenelgen,
Shákirt keýde sol arqyly elengen.
Bı bılese, án salsa olar - ónerpaz,
Tulaboıyn kende etpegen ónerden.
Muǵalimder eńbekpen kún ótkergen,
Syrlas jany kúzi, qysy, kóktemmen.
Myna ómirde Arý deýge laıyq -
Kópshiligi názik jandar bop kelgen.
Muǵalimder daq túsirmes senimge,
Ustaz bolyp qalar máńgi kóńilde.
Jandar olar shákirti ozyq bolsyn dep,
Óz tirligin umytatyn ómirde.
Muǵalimder, jas shybyqqa sengen shyn,
Solar úshin myna ómirge kelgensiń.
Sondyqtan da jańa ǵasyr, Otannyń
Tiregi de, tilegi de - sendersiń!
Keshegi ustaz - osy, izetpen sálem ber
(Zeınetker ustazdarǵa arnaý)
Ǵasyry jas, zamany asqaq órender,
Ár sat saıyn jańalyqqa eleńder.
Áje kórseń, nemere bar janynda,
Keshegi ustaz - osy, izetpen sálem ber.
Arman jolmen bolashaqqa qadam bas,
Sonda qoǵam saǵan da min taǵa almas.
Keshegi ustaz - salıqaly qart kórseń,
Buryla ket, iltıpatpen amandas.
Bolashaqqa artyp barlyq senimin,
Olar tekke ótkergen joq ómirin.
Mektebimen birge jyldar jasasyp,
Qurmetin kórgen talaı eliniń.
Jandar emes bosqa ýaqyt ótkergen,
Bar ómiri bala, shákirt dep kelgen.
Olar keshe jasaı alǵan ulylyq,
Bilim berip qara taqta, aq bormen.
Olar seniń atańdy da oqytqan,
Olar seniń anańdy da oqytqan.
Qaraılasań solar júrgen ótkenge,
Tálim alǵan aǵań-daǵy, ápkeń de.
Solar aıtar, jas kóńiliń senbese,
Saǵan da ustaz - osy jandar, endeshe.
Olar da asqaq bilim jolyn án qylǵan,
Tálim alǵan talaı-talaı baldyrǵan.
Jandar olar maǵynaly ómirin
Mektebinde shejire etip qaldyrǵan.
Birge jasap ómir-jolda mekteppen,
Ótken talaı synaqtardan, ótpekten.
Búgin, mine, shákirtteri olardyń
Ózderi ata, ózderi áje bop ketken.
Bolashaqqa ótkenińmen qadam bas,
Kórinse de óz zamanyń saǵan jas.
Keshegi ustaz - osy, izetpen sálem ber,
Keshegi ustaz - osy, urpaq, amandas.
Muǵalimder kúni búgin
Muǵalimder kúni búgin, kúni ustazdyń shattanǵan,
Shákirtine dem bergizgen, jetkizedi dep baqqa arman.
Ustazdardyń kúni búgin, bar tilegi ómirde
Sol shákirttiń órge júzgen eńbegimen aqtalǵan.
Muǵalimder kúni búgin, shattyq kúıge kenelgen,
Ustaz júrek syrlas ár kez bilim atty ónermen.
Olar shákirt keýdelerge sol bilimnen nár quıyp,
Ómir jolda izgilikti eńbegimen elengen.
Toılanatyn ár jyl saıyn, qazan aıy týǵanda,
Ustazdardyń meıramy osy, toly án men jyrlarǵa.
Tórdegi oryn Sizge, Ustaz, tór Sizdiki, Muǵalim!
Barlyq jan da sony qalar, ustaz kóńil turǵanda.
Muǵalimder kúni búgin, kóńilge bar syılary,
Shákirtteri olarǵa gúl, án de, jyr da syılady.
Tek ustazdyń merekesi emes búgin, shynynda,
Sol Ustazdan tálim kórgen barlyq jannyń meıramy!
Avtory:
Ǵabıden QOJAHMET,
Qyzylorda qalasy